A Villányi földrajzi árujelzővel rendelkező borok összesen 17 település szőlőiből álló körülhatárolt területen készülhetnek csak. Feltehetően már a kelták idejében is folyt szőlőtermesztés ezen a területen, de bizonyítottan a római időkben vonták termesztésbe a vidék kitűnő adottságú területeit, melyek kivétel nélkül a mai napig szinte folyamatos művelés alatt állnak. A római időkben a borvidék a Sopianae provincia része volt, ahol Probus császár jóvoltából az i.sz. 3. században igen komoly hangsúlyt fektettek a szőlők telepítésére, művelésére. A magyar történelemben az első feljegyzés a helyi bortermelésről egy 1249-ben kelt alapítólevélben található. A villányi borok kiváló minőségét jelzi, hogy már az 1800-as évek közepén eljutottak a tengerentúlra. A vörösborok a mai napig a helyi hagyományos eljárással készülnek. Ez a vörösbor készítési technológia közel 300 éves múltra tekint vissza, tehát a villányi borok minőségét az évszázadok alatt felhalmozott szaktudás garantálja. A villányi borok 1980-as évek végétől megfigyelhető markáns minőségi fejlődése számos elismerést kapott. Kiváló eredményekkel szerepelnek a nemzetközi borversenyeken és magas presztízsű termékekké váltak a fogyasztók körében.
Az egyedi jellemzőket és hagyományokat megőrző előírások
A Villány földrajzi árujelző összesen tizenhárom féle csendes, két féle gyöngyöző borra valamint két fajta pezsgőre kerülhet fel, amelyeket szigorúan csak a körülhatárolt területen szüretelt, az előírásnak megfelelő módon termesztett szőlőből lehet elkészíteni. Az itt alkalmazott szőlőtermesztési technológia, az évszázadok során kialakult középmagas művelésmódok kiemelik a szőlők természeti és fajtaadottságait a cukortartalom, a színanyag és a tannintartalom tekintetében is. A szüret csak kíméletes lehet, bor csak válogatott szőlőből készülhet. A villányi borok minőségfejlődése a 2005-ben bevezetett termékhierarchiával és az ehhez kapcsolódó kiemelt eredetvédelmi szabályozással csúcsosodott ki. 2014-ben létrehozták a legmagasabb minőségi kategóriát, a kizárólag Cabernet Franc szőlőből készíthető Villányi super premium borok típusát, ahol a legmagasabb minőség a legmagasabb értékkel párosul.
A termőterület, a talaj és a klíma - Villány termőterülete Magyarország dél-nyugati szegletében, a környező síkságból kiemelkedő Villányi-hegység déli kitettségű lankáin kb. 25 km hosszan terül el. A középső-triász kori mészkőből és dolomitból, jurakori tengeri üledékből származó mészkőből, valamint az alsó-kréta időszakban képződött mészkőből álló talaj itt könnyen aprózódik és mállik, ezért rajta termékeny agyagos, löszös talajtakaró jött létre. A termőhely földrajzi helyzete alapján kimagasló mennyiségű és időtartamú napsugárzásban részesül, a csapadék évi mennyisége a sokéves átlag alapján 700 mm. A szőlő borította déli lejtőkön elsősorban a mediterrán hatás érvényesül.
Szőlőfajták - A szőlőültetvény átalakítások következtében a korábban domináns vörösbort adó fajta a Kadarka, jelentősen visszaszorult, helyét átvette a Kékoportó, ami mellett jelentős Kékfrankos, Merlot, Cabernet franc és sauvignon, valamint Zweigelt ültetvényeket hoztak létre. A fehérbort adó fajták közül az Olaszrizling válik dominánssá, mellette a Hárslevelű található meg nagyobb felületen.
